Egy pillanatra elcsendesedem, próbálom felismerni Isten jelenlétét.
Számomra. Itt és most. Jelen van abban, amit csinálok,
az emberekben, akikkel találkozom, a helyezetekben, amikbe naponta kerülök.
Hogy tehetném ezt a valóságot valóságossá a magam számára?
Köszönöm, Uram, a szabadság ajándékát.
Add, hogy mindig téged akarjalak követni.
Tarts meg utadon, és add, hogy sose felejtsem el szeretetedet
és azt, hogy te minden embernek gondját viseled.
Szerető Teremtőm jelenlétében őszintén számbaveszem elmúlt napi érzéseimet, a hegyeket, a völgyeket és a talajszintet. Látom-e, hol volt jelen az Úr?
Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked.
Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”
Hogyan hatott rám Isten szava az evangéliumban?
Hidegen hagyott?
Vigaszt találtam benne? Esetleg arra indít, hogy változtassak valamin?
Elképzelem, hogy Jézus itt áll vagy ül mellettem,
felé fordulok, és megosztom vele gondolataimat, érzéseimet.
Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele.
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.
Ha hasznos segítségnek találja a napi imát, akkor szívesen fogadjuk visszajelzését.