• 13. Új élet, meghalás éa feltámadás - Előkészítő ima

    Hogy valóban jelen lehess a mai imában, szánj egy kis időt a felkészülésre: csendesítsd le magadat szó szerint és átvitt értelemben is. Először is, keress egy jó helyet az imára. Ha nem hagyhatod el a szobádat, nem sok választásod van, de ne feledd, hogy az ima a valódi kapcsolatról szól, nem arról, hogy minden külső körülmény tökéletes legyen. Vedd úgy, hogy a lehető legjobb helyen vagy.

    Másodszor: kerülj kapcsolatba mindazzal, aminek ma le kellene csendesednie benned. Vizsgáld meg éned három tájékát: az elmédet, a szívedet és a testedet.

    Figyelj oda, mi motoszkál a fejedben. Min gondolkodol ma, és miben különbözik ez attól, amire tegnap gondoltál? Ne ragadj le egy-egy gondolatnál, csak vedd észre őket.

    Figyeld meg, mi történik a szívedben. Mit érzel ma, és mitől egyedi ez a mai érzés? Most se engedd magad elkalandozni bármelyik érzés mentén, csak észleld őket.

    Érzékeld, mi zajlik a testedben. Tegnaphoz képest ma hogy érzi magát a tested? Figyeld meg, mit érzel: vigaszt, kényelmetlenséget, fájdalmat, fáradtságot, kipihentséget?

    Most kezdd el érzékelni a lélegzésed. Talán nehéz ma lélegezned: ha így van, akkor szelíden lélegezz úgy, ahogyan tudsz. Közben tudatosítsd, hogy minden lélegzet, bármilyen nehéz is, az élet jele benned. Adj hálát Istennek ezért az ajéndékáért.

    Ahogy ülsz vagy fekszel, lélegezve és hálát adva Istennek, hagyd, hogy a tested elnehezüljön. Engedd, hogy szétáradjon benned a nyugalom. Ez beletelhet néhány percbe. Maradj benne mindaddig, míg késznek nem érzed magad a továbbhaladásra mai imánkban.

  • Az ima témája: Új élet, meghalás és feltámadás

    A reklámok könnyen elérhető új életet kínálnak: egy új táplálékkiegészítő, egy gyümölcsprés vagy fitness-gép új testet, energiát, lendületet ígér. Ha az olyan egyszerű lenne... Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy az élet nehéz, tele van kihívásokkal, és néha megoldhatatlannak tűnő szituációkat, kirekesztettséget, reménytelenséget tartogat számunkra.

    Valójában, ha visszagondolunk a változásokra, az új kezdetekre, az igazi boldog pillanatokra az életünkben, rájövünk, hogy ezeket mindig megelőzte valami nehézség, teher, amikor úgy éreztük, mindennek vége – és ez nem egy kellemes állapot. Gyakran megtörténik, hogy a dolgoknak rosszra kell fordulniuk ahhoz, hogy Istenhez térjünk. Sokszor halál, haldoklás (Kereszt) előzi meg a feltámadás hozta új életet. Életünk sokszor követi a meghalás-feltámadás ciklusát. Hiába próbáljuk irányítani, ilyenkor át kell adnunk magunkat teljesen Istennek.

    Így visszaesünk az egyetlen szilárd alapra, amit ismerünk: Jézus kereszt-tapasztalatára. Felidézi bennünk, mennyire szeret minket Jézus ezekben a nehéz szituációkban, még ha ott és akkor nem is érezzük. Megértjük, milyen fontos kérnünk őt, hogy szabadítson meg terhünktől, és bíznunk kell benne, hogy valami jót fog kihozni belőle.

    Nem könnyű imádság ez, de ráébreszt, mennyire szükségünk van Istenre, milyen fontos, hogy átadjuk neki ezeket a helyzeteket, és hogy csak a feltámadás ereje képes átalakítani a lehetetlennek tűnő megpróbáltatásokat. Alázatosság, türelem származik ebből, és megtanulunk könyörögni az Úrhoz.

    Próbáld ki ezt a meditációt: képzeld magad elé Jézust a kereszten, és éld át hatalmas szeretetét irántad. Add át neki gondjaidat, küzdelmeidet, ne hallgass el semmit. Mint jó barátnak, beszéld el neki a helyzetedet. Bízz benne, hogy Isten  a lehetetlennek tűnő szituációkban is munkálkodik.

  • Szentírás

    Lk 24,5-6
    Ijedtükben a földre szegeződött a tekintetük. De azok így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.

    Jn 7,37-38
    „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak.”

    Róm 6,4
    A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk.

     

  • Elmélkedjünk

    1. Átélted már a „meghalás” pillanatait?
    2. Éltél már át „feltámadást”?
    3. Hogyan volt jelen Isten ezekben a pillanatokban?

  • Záróimádság

    Atyám, Istenem, köszönöm Neked ezt az imaidőt, amelyben részt vehettem, együtt mindazokkal, akik ma imádkozzák.

    Egységben vagyok Jézus Szent Szívével is, mely lángolva szereti a teremtett világot. Sokan tartózkodunk ebben az egységben, köztük én is, egy a szeretteid közül.

    Szentlelked segítségét kérem továbbra is, most, hogy ennek az imaidőnek a végén visszatérek a napi tevékenységeimhez.

    Segíts, hogy megszívleljem, amit ma ebben az imában tanultam, és hogy tudjam elengedni, amit nem kell magammal vinnem.

    Mindenekelőtt pedig segíts észben tartanom, hogy Veled mindig kapcsolatban vagyok: csak álljak meg egy pillanatra, lélegezzem és imádkozzam, hogy felfogjam jelenlétedet.

Nyitólap