• Felkészülés az imádságra

    Amikor belépünk az imaidőbe, mindig érdemes néhány percet arra szánni, hogy elcsendesedjünk, megnyugodjunk, belülre összpontosítsuk a figyelmünket. Különböző módokon lehet ezt elérni, és talán már van jól bevált módszered. Tölts el egy kis időt azzal, hogy figyelmedet egyes testrészeidre irányítod. Nem számít, hogy egy kényelmes széken ülsz, fekszel vagy éppen sétálsz. Először tudatosítsd magadban lábfejed érzését, azt, ahogy a cipő körülveszi, vagy ahogy a föld nyomja a talpadat. Segíthet, ha megmozgatod a lábujjaidat.
    Utána haladj figyelmeddel felfelé a testeden – a lábaidtól, csípődtől, törzsedtől, a karjaidon és kezeiden át az arcodig és fejbőrödig. Érzékeld minden testrészedet, és csak akkor folytasd, ha az érzés tudatosodott.
    Ha elérted a fejedet, figyelmeddel újra térj vissza a lábfejedhez, és lassan vezesd végig újra a testeden egyszer vagy kétszer.
    Ha ezzel elkészültél, figyelmedet nyugtasd el valahol bensőd központjában.
    Ebből a csendes központból kiindulva fordítsd most figyelmedet a szentírási részre, amely Máté evangéliumából való... Az olvasást követve arra hívunk, hogy maradj egy ideig a szövegnél, használva a Lectio Divina összefoglalónkat, amely segíteni fog mélyebb szinten elmélkedni a Szentíráson.
     

  • Szentírási szakasz: Máté 4,1-11

    Akkor Jézust a Lélek a pusztába vezette, hogy megkísértse az ördög.

    Akkor Jézust a Lélek a pusztába vezette, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta:
    – Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!
    Ő így válaszolt:
    – Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.
    Ekkor magával vitte az ördög a szent városba, és a Templom oromzatára állította, és így szólt hozzá:
    – Ha Isten Fia vagy, vesd le magad, mert meg van írva: Angyalainak parancsol a te érdekedben, és ők tenyerükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üsd a lábad.
    Jézus ezt mondta neki:
    – Az is meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!
    Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki:
    – Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.
    Ekkor így szólt hozzá Jézus:
    – Távozz, Sátán! Meg van írva ugyanis: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
    Ekkor elhagyta az ördög, és íme, angyalok jöttek, és gondoskodtak róla.

  • Elmélkedés

    De Jézus visszautasít minden kísértő gondolatot, amit a Sátán eléje tár. Nem tesz csodákat a saját kedvéért, nem kísérti az Istent, és nem adja át magát hamis imádatnak.

    • Ebben a szentírási szakaszban Jézus megkísértéseiről hallunk. Jézus kiment a pusztába. A puszta volt az a hely, ahova – Ozeás próféta szavai szerint – Isten kivezeti feleségét, Izrael népét, hogy gyengéden a szívére beszéljen (Oz 2,16 ). A puszta az a hely, ahol találkozunk Istennel.
    • Azonban a puszta a próbatétel helye is. Isten azt mondja népének, hogy őseik a pusztában tették próbára az Urat (Zsolt 95,8-9). Izrael negyven évig a pusztában vándorolt (MTörv, 8,2), Jézus negyven napig volt ott.
    • A pusztában Jézus Isten jelenlétében élt. Nemrég hallotta Isten hangját szólni a keresztelésekor, és az Isten Lelke vitte őt a pusztába. Amikor Jézus megszólal, Isten szavait idézi, amelyeket Mózes által mondott a Második Törvénykönyvben (8,3; 6,13,16)
    • Ugyanakkor megkísértette és megpróbálta a Sátán: „Ha Isten Fia vagy” – gúnyolódott vele, épp ahogy az ellenségei tették, amikor a kereszten függött. (Mt, 27,40) . De Jézus visszautasít minden kísértő gondolatot, amit a Sátán eléje tár. Nem tesz csodákat a saját kedvéért, nem kísérti az Istent, és nem adja át magát hamis imádatnak.

  • Beszélgess Istennel

    • A nagyböjt mindannyiunk számára olyan időszak, amikor közelebb élünk Istenhez. Imádkozzunk, hogy mélyebben megértsük keresztény hivatásunkat és méltóságunkat. Ha szeretnéd, kérd most ezt imában a magad számára.
    • Megkeresztelkedésünk óta mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. Tudjuk, ahogy Jézus is tudta, hogy nem csak kenyérrel élünk, hanem minden szóval, ami Isten szájából származik. Meghallottál egy különleges szót „Isten szájából” a mai szakaszban? Talán amikor a Lectio Divina szerint elmélkedtél... Beszélgess Istennel, ahogy egyik barát a másikkal mindarról, ami megmozdult ma benned.
    • Nem hozzuk magunkat olyan helyzetbe, amiből csak Isten tud kimenteni, és nem imádunk semmit vagy senkit, csak Istent magát. Van valamilyen különleges kegyelem vagy vigasz, amiben reménykedsz, hogy ezen a nagyböjti úton megkapod? Gondolkodj egy kicsit erről most, az imaidő végén.

Nyitólap