• Isten hozott

    • Isten hozott nagyböjti lelkigyakorlatunkon. A húsvétig hátralévő hat és fél hét az ünnepre készülődés ideje, de egy mélyebb szinten valami más is zajlik ezalatt a világban. Azt látjuk, hogy az emberek eltávolodtak Istentől, ugyanakkor egyre jobban vágyakoznak az igazságra, a valóságra, amit a hagyományos egyházak nem mindig tudnak nyújtani nekik. Úgy vélem, hogy az az Isten, akitől a világi Európa elfordult, csak egy karikatúra-Isten, nem valódi. Az igaz Isten iránti szomjúság kifejezésére az ignáci Lelkigakorlatokat ajánlom. Ezért javaslom, hogy végezd el ezt a lelkigyakorlatot, mely hat imaalkalomból áll. Minden hétre jut egy a húsvétig hátralévő időszakban.
    • És még valami. Láthatjuk, hogy az egész világot megérinti Ferenc pápa újszerű példamutatása, aki valami nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet az Irgalom Éve meghirdetésével. Nem a „karikatúra” Istenre mutat, aki haragosan szemléli rossz tetteinket, hanem a valódi Istenre, aki szeretetben és szeretetre teremtett minket. Ez az Isten van mostani nagyböjti lelkigyakorlatunk mögött is.
  • Gyakorlati tanácsok

    • Mit kell hát tenned, ha követni akarod Nagyböjti lelkigyakorlatunkat? Minden héten fel fogok vetni néhány gondolatot, melyek mentén elmélkedhetsz a szentírási szakaszról. Ne érezd kötelezőnek magadra ezeket a javaslatokat, főleg nem minden napra. Az a fontos, hogy kövesd a Szentlélek iránymutatását. Ez nem egy „tanmenet”, amit „le kell tudni”. Nagyböjtben úton vagyunk Húsvét felé, ez az út mindenki előtt másként nyílhat meg, és csak maga az út számít. 
    • Három dolgot ajánlanék minden hétre vagy imaalkalomra.
      Először is figyelj oda, hogy minden napra jusson valami, minden nap szakíts időt rá. Legalább 20 percet javaslok, de ha ettől a gondolattól megrémülsz, vagy úgy véled, nem vagyok normális, akkor tölts vele kevesebb időt. A lényeg, hogy legalább azt tartsd be, amit elhatároztál, ne térítsen el ettől semmilyen kísértés. Meg fogod tapasztalni, hogy Isten nagylelkűsége felülmúlhatatlan.
    • Másodszor azt tanácsolom, hogy találj valami „szent helyet”, ahol naponta imádkozhatsz. Van, aki munkába menet imádkozik, a hétvégéből pedig kiszakít magának egy hosszabb elmélkedési időszakot. Ha ez megfelel, akkor tégy úgy te is. Le tudsz ülni a metrón, vagy a buszon, villamoson, és békén hagynak? Persze lehet, hogy otthon van egy sarok, ahol szívesen imádkozol. Esetleg naponta be tudsz menni egy templomba, ami útba esik, és ahol zavartalan békében időzhetsz. Amikor megérkezel a kiválasztott helyre, add valami jelét annak, hogy most imádkozni kezdesz. Van, aki keresztet vet, van, aki leborulva megérinti homlokával a földet – bár ez utóbbit nem ajánlom egy zsúfolt metrókocsiban. Egyszerűen csak hunyd le a szemed imád kezdetén, és szólítsd meg az Urat: „Uram, ezt az időt neked szánom, töltsd meg tartalommal tetszésed szerint.”
    • Harmadszor, Ignác azt tanácsolja, hogy minden imaidőben „kérjem, amit szeretnék”. Arról a sajátos kegyelmi ajándékról beszél, amit szeretnék megkapni az adott imaidőben, és azt akarja, hogy ezt teljes bizalommal kérjem. Egyetlen tanácsot adnék ezzel kapcsolatban: mielőtt kéred Istentől, győződj meg róla, hogy valóban erre vágysz a lényed legmélyén. Ha megteszed, akkor valóban Istenhez akarsz szólni, Hozzá, akit ebben a lelkigyakorlatban keresünk.
Nyitólap