• Elcsendesedés

    Amikor hideg van, odaállhatunk a napra, hogy átjárjon a melege. Szent Ignác lelki napfürdőzést javasol. Mielőtt elkezdünk imádkozni, álljunk Isten elé, és hagyjuk, hogy tekintete átjárjon minket. Ő Az, aki megalkotott, aki szeret. Szánj most erre egy percet. Ha teheted, állj fel, de ülhetsz is. Maradj csendben, hagyd, hogy nézzen Isten, úgy legyen veled, ahogy Ő akarja... Engedd, hogy mielőtt elkezdesz imádkozni, Isten fénye lehatoljon lelked legmélyére. Isten lát minden bennünk lévő sötétséget, és mégis szeret...

  • Szentírási szakasz

    Jn 1,4-9

    Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. (Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít.

  • Elmélkedés

    • János evangéliuma legelején megtudjuk, mi volt Keresztelő János szolgálatának értelme: Isten küldött egy embert, hogy tanúságot tegyen Jézusról, Isten megtestesült világosságáról és szeretetéről.

      Ahogy Jánost, téged is misszióra küld Isten. Hogyan hat rád ez a tudat, ha elgondolkodol rajta? Neked hogyan kell tanúságot tenned a világosságról? Ferenc pápa így int: “aki evangelizál, sosem lehet olyan, mint aki épp temetésről érkezett” (E.G. 10). Önelégültté tett az “örömhír”? Szerinted mi ez az örömhír? Milyen valódi jelentősége van az életedben? Mi tart vissza, hogy higgy az örömhírben?

    • Azoktól, akik felkeresték, Keresztelő János mély elköteleződést várt el a szeretet és igazság mellett. Jézus azzal, hogy felvette János keresztségét, igazolta, hogy ezek az értékek az ő szolgálatának is szerves részei. Sok évszázaddal később Szent Ignác is kiemelte a szeretet és igazság központi szerepét hitünkben, mikor azt mondta: “A szeretet inkább nyilvánul meg cselekedetekben, mint szavakban”.

      Mennyire tartozik a szeretet és igazság a te hited megéléséhez a mindennapokban?

      Gondolj bele, mi történt Keresztelő Jánossal ez értékek melletti elköteleződése miatt. Gondolj azokra, akiknek üldöztetésben, elnyomásban van részük az igazság és hitük melletti kiállás következményeként. Hogyan tudsz szolidaritást vállalni velük?

    • János különös gonddal emeli ki, hogy Keresztelő János azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról – nem ő maga a világosság.

      Visszatekintve a közelmúltra, gondolkodj el, volt-e olyan, hogy te magad voltál az isteni fény valakinek az életében. Olyan esetre is emlékezhetsz, amikor elfordultál a világosságtól, vagy elhanyagoltad a fény kisugárzását.

    • János a görög zoë szót használja, amikor azt írja, hogy “Benne az élet volt”. “Élet” jelentésben használhatta volna a bios szót is, ami a biológiai életre vonatkozik (tehát van egy adott élettartama, ami után meghal). A zoë szó használatával János kiemeli, hogy az Istenben lévő és Istentől jövő élet sokkal erőteljesebb – a zoë maga az élet princípiuma/lényege, létforrás, mely az Igében volt a teremtés kezdetén. Halál nélküli élet – a halálon és sötétségen áthatoló életerő. Ez az, amiről később Jézus azt mondja János evangéliumában, hogy Ő azért jött, hogy bőséggel adja ezt (Jn 10,10).

      Elmélkedj ezen az életadó forráson, ezen az ajándékon, ami benned is ott van, meg a családodban, a barátaidban, mindenkiben, akivel találkozol, az egész teremtett világban, a világegyetemben. Milyen érzés átélni, hogy az isteni életben gyökerezel, és az vesz körül? Mire, milyen életre hív ma és minden nap a tudat, hogy belegyökerezel az isteni életprincípiumba, mely áthatja az egész mindenséget?

    • A sötétség és világosság kettőssége János egész evangéliumán végigvonul. Metaforikusan ez a kép a Jézussal való találkozás őszinteségére utal: Nikodémus előbb sötétben találkozik Jézussal, majd világosban tesz róla tanúságot (Jn 3,1-21; Jn 19,39-42); Júdás árulása sötétben történik (Jn 18,1-5); a szamariai asszony déli napsütésben érkezik (Jn 4,1-42), stb. Jézus azt mondja neked, hogy te vagy a világ világossága, és hagyd, hogy fényedet mindenki láthassa.
    • Gondolj arra a sajátos fényre, amit csak te kaptál Istentől. Elzárva tartod? Mi gátolja, hogy kirakd, hadd lássa mindenki? Mit kell tenned, mi segíthetne, hogy kellőképpen értékelni tudd a fényt magadban – és másokban?
  • Beszélgess Istennel

    • Képzeld el, hogy Jézus melletted ül, és hallod, amint szabad hozzáférést ígér neked az isteni élet bőségéhez – ugyanahhoz az élethez, mely benne van. Maradj csendben, és elmélkedj ennek jelentésén. Milyen érzést kelt benned? Mit érzel, mikor hallod, hogy nem csak hozzáférhetsz ehhez az isteni élethez, de bőséggel nyújt belőle Jézus?
    • Ahogy együtt üldögéltek, Jézus megmagyarázza, hogy az élet, amit ad neked, fény, mely felragyog a sötétségben (János 1,5). Együttérző tekintettel néz rád, biztosít róla, hogy mindazt, amit rejtve szeretnél tartani mások – és talán magad – elől, ő elfogadja, mint ami hozzád tartozik és a világosság lehetőségét hordozza magában. Maradj csendben mellette, és gondolj mindarra, amit nem mersz megmutatni magadból, nem mersz láthatóvá tenni. Aztán lassan, fokozatosan engedd, hogy felszínre kerüljön minden, hogy megérezd feltétel nélküli szeretetét irántad, együttérzését, mialatt elé tárod, ami eddig rejtve volt, amiről nem beszéltél soha. Halld, ahogy ezt mondja neked: “Örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat” (Jer 31,3). Halld és érezd szeretetének ölelését, azt, ahogy mindenestül elfogad téged.
    • Ahogy Keresztelő János hivatása a tanúságtétel volt a Világosságról, neked is tanúságot kell tenned. Elmélkedj Ferenc pápa szavain: “Olyan tanúkra van szükségünk, akiknek lehet hinni. Előfordul, hogy tanúságtétel nélkül is jól megy sorunk, jól keresünk, hivatásunk, jó állásunk, családunk van, ... de olyan emberek vagyunk, akik leparkoltak az életben: nem megyünk előre, nem lépünk tovább”. Követed-e a hívást, hogy Isten világosságának tanúja légy a világban, vagy inkább le akarsz parkolni anélkül, hogy továbblépnél az ismeretlenbe? Meg akarsz-e nyílni mindannak, amit Isten vár tőled, az életedtől? Kérd Istent, adjon bátorságot, hogy megnyílj “a meglepetések Istenének”, hogy bízz a titokzatos Istenben, és így állandóan és újra meg újra felfedezhesd a megtestesült Istent.
    • Az advent egy olyan időszak, mondják sokszor, amikor remélünk és várunk a sötétségben, mialatt bízunk és hiszünk a világosságban. Gondolkodj el, mit remélsz, mit vársz a mostani adventben. Engedd el ezeket, add át teljesen Isten gondviselésének. Sokszor nehezebb felvállalni a hit kockázatát, mint megmaradni a sötétségben. Ha nálad is ez a helyzet, tedd le Jézus kezébe vonakodásodat, és kérd tőle a hit, a bízni tudás ajándékát.
    • Milyen képek, kérdések, gondolatok, érzések maradtak benned János idézett szavairól való elmélkedésed után? Maradj egy darabig csendes imában mindazzal, ami felszínre kerül.
Nyitólap